Amikor elsül a kapanyél.

Bár én nem vagyok nagyon hozzáértő, azt tapasztalom, hogy az érdeklődők szeretnék tudni, hogy a versenyzők milyen felszerelést használnak. Arról, hogy a világbajnokok pontosan mit használnak nincs tudomásom, sőt, vélhetően ezt titokban is tartják általában.

Ebben a kis cikkben főleg az érdeklődők kíváncsiságát szeretném kielégíteni és összegyűjtöm a körülöttem játszó versenyzők tapasztalatait.

Az ütőfa

Kezdjük azzal, hogy a pingpongütő a versenyzők számára legalább két részből áll, az ütőfából és a borításból. Most csak az ütőfáról fogok szót ejteni.

Kezdjük a háztájival. Az ezután leírt, sok emberi tudással kialakított ütőfa mellett nem is olyan ritkán előfordul olyan, hogy egy versenyző saját maga készíti el az ütőjét. Annak formájára eléggé szabadon értelmezhető szabályok lézetnek, egyedi formáktól a mostanában felbukkant nyolcszögletű ütőig sokmindennel lehet találkozni.

Valahol a gyári és a háztáji ütők küzött létezik egy olyan lehetőség is, hogy ütőlapot és nyelet lehet vásárolni, majd azokat házilag lehet véglegesíteni.

De azt ígértem, hogy a versenyzőknél tapasztalható játékszerekről beszélek, így befejezem az egyedi ütőket.

Az ütőfák egyik legkézenfekvőbb tulajdonsága a rétegzettség. Az általam ismert maximum az 19 réteg, ebből 9 réteg karbon, az általában elterjedt jó minőségű ütők 7-9 rétegűek, de egyes ütők végtelenül jól működnek 3-5 réteggel is. A másik fontos tulajdonság a fa fajtája. Legnagyobb eltérést a balsafa ütők jelentik, de rengeteg, főleg egzotikus fafajta jelenik meg az ütőkben.

Az egyik ismerősöm például azt szereti, ha a karbonréteg nem a szélen (1-1 réteg alatt) van, hanem 2-2 faréteggel a külseje alatt van, mert így lágyabb az ütés, mégis a karbon biztosítja a megfelelő merevséget.

Gyártőnként változik, hogy a hány lépésben jutunk el a védőütőktől a támadó ütőkig, talán a legérthetőbb jelölés z 7 érteket meghatározó OFF ++, OFF+ OFF, AR, DEF, DEF+ DEF++ skála. De az egyes gyártókat nem tudjuk így összehasonlítani, legfeljebb a gyártó egyes ütőfáinak egymáshoz viszonyított tulajdonságait értékelhetjük. A legtöbb gyártó 3-5 egyéb tulajdonságot ad meg a termékeihez, mint például az asztalhoz közeli játék, a sebesség az irányíthatóság.

A skála közepén lévő AR pedig kettő közötti AllRound. Abszolut kezdőknek talán a leginkább ajánlható, mert ezzel bármit lehet művelni, később derül ki, hogy valaki inkább védő vagy inkább támadóként szeret játszani.

A védőütők általában lassabb, pontosabb ütéseket tesznek lehetővé. A támadófák a sebességre, a pörgetésre helyezik a hangsúlyt.

Nagyon fontos tulajdonsága az ütőfáknak a súlya. Ebben a balsafa belsejű fák verhetetlenek, cserébe elég vastagok. Ezeket is szokás karbonréteggel merevíteni, ezáltal támadóütőként tudnak működni. Olyan játékosok is használnak balsa fákat, akiknek valamilyen csukló vagy alkar probléma miatt kényelmesebb a könnyű fák használata. A legtöbb fa 70-100 gram közötti (borítás nélkül), de a versenyzők általában a 85 gramm alattiakat szeretik használni.

A nyél egy külön világ. 4 alapvető formája van, a kínai tollszár (CS vagy penhold), az egyenes (ST), a konkáv (FL) és az anatómiai (AN). Mindenki a kényelme szerint válasszon, a legtöbb ütő 2-3 de nem ritkán mind a 4 formával megvásárolható. Megemlítem, hogy többen házilag a kezükhöz reszelgetik a nyelet, illetve néhányan grip-et használnak a biztos ütőfogás eléréséhez. Az általam látott legviccesebb grip biciklibelsőből készült.

https://www.youtube.com/watch?v=8awh3AGbxK0